2018. October 08.
Energikusan indította második évadát a DemoLab csapata

Kétnapos tanárképzéssel indult a DemoLab második éve, immár nyolc iskola tanárainak és művészeinek együttműködésében formálódik tovább a tavaly indult kezdeményezés.

Itt voltak az első évad műhelyvezetői, akik magabiztosan próbálták  képbe helyezni  a programba most belépőket. A közvetlenség már az első órákban áthatotta az együttes munkát: a belépő párosok-triók udvariaskodás nélkül tették fel az őket foglalkoztató kérdéseket.

Az első nap az ismerkedéssel, a keretek felvázolásával telt.”Az előkészítő stáb nem hagyományos felkészítésben gondolkodott, hanem már most szeretné az új műhelyvezetők fantáziáját megmozgatni, hogy minél több inspirációhoz jusson a következő 10 hónapos munkához” – vezette be hétvégi felkészülést  Galambos Rita, a DIA igazgatója, aki végig jókedvre hangolva moderálta a második napra már majd 26 főre bővült csapat munkáját.

Szombaton a fő kérdés az volt, milyen tartalommal, milyen feltételek mellett alakul majd tovább a DemoLab második évada. A régi műhelyvezetők kis standokat rendeztek be, ahol demonstrálták,  mivel foglalkoztak a diákok az elmúlt évadban. Rengeteg kérdést kaptak az újaktól, az összes megválaszolására nem is maradt idő. Ezután Major Virág és Váradi Emese közös prezentációban vázolták fel, hogy épül fel az egész program, milyen tartalmi támogatást kapnak a  közös munkához  az egyes műhelyek. Mindenki hatalmas energiával dolgozott, ötletelt, nem volt kérdés, hogy sikerült az egymásra hangolódás.

Vasárnap ugyan mindenki jóval fáradtabban, de mégis felszabadultabban kezdett  munkához. “Mit csinálnál, ha hirtelen a műhely diákjainak  érdeklődése lelohadna? Mit jelent pontosan a demokratikus vita? Egyenrangú, vagy egyenjogú a diák és a tanár? Többek között ezekre a kérdésekre kereste mindenki a válaszokat, és  láthatóan kezdett kialakulni egyfajta legkisebb közös többszörös. Az ebédszünetben már minden kis csapat az évad indítását tervezgette, amihez, főként a toborzáshoz  – mint kiderült – október folyamán hathatós segítséget adnak a senior párosok és az általuk facilitált alkalmi diákkommandók, akik a különböző helyszíneken maguk mondják el elmúlt évi tapasztalataikat.

Az alkotómunka sem maradt ki: a véletlenszerűen összekevert  csapatok egy képzelt téma gondolattérképét és vizualizációját készítették el. A bemutatások során  rengeteg ötlet, felismerés fogalmazódott meg,  jókora batyut kapott mindenki útravalóul, amiből majd odahaza kedvére válogathat.

“Ha sikerül egy olyan nyitott tanulási teret biztosítanunk, ahol korlátlan lehetőség van a szabad gondolkodásra, ötletelésre, kutatásra, csapatmunkára, alkotásra, és nem utolsósorban hibázásra, már nem keveset tettünk a diákjainkért és magunkért – fogalmazta meg saját maga számára az egyik résztvevő a felkészítés értelmét.

A intenzív munkához mindkét nap –  szeptember 22-23. – a Muzikum biztosította a csendes környezetet és a kiváló ellátást, s amelynek személyzete mindenre kiterjedő figyelemmel foglalkozott a csapattal.

 

DemoLab szubjektív – Hogyan látta a két napot Heszterényi Réka stábtag, aki tavaly még Karinthy-s diákként vett részt a projektben?

Szombatra a levegő ugyan lehűlt, de a mi lelkesedésünk egy cseppet sem hagyott alább: lila mappákkal, színes névtáblákkal, módszertani kézikönyvvel és nagy mosollyal vártuk az öt új, és három régi iskola művész-tanár párosait- trióit). Az alapos készülés meghozta gyümölcsét: laza, családias, jó hangulatú és nagyon tanulságos Kick-offal indítottuk a DemoLab második etapját.

Az esemény elején mindenki felvéste színes post-itekre a félelmeit, elvárásait, illetve, hogy ő mit tesz bele ebbe a két napba. Először megismerkedtünk egymással, majd a régi motorosok bemutatták a nyári tábor produktumait az újoncoknak, akik sem lelkesedésnek, sem kérdéseknek nem voltak híján. Mi büszkén szemléltük az eszmecserét: jó volt látni, hogy célba ért a program, hogy az elején bár kissé bonyolultnak vagy éppen túl szabadnak tűnő alapkoncepció hogyan rajzolódik ki és áll össze: az egyik művész metaforáját követve mi adjuk a botokat (vagy stanglikat) a síelőknek, de hogy ők hogy szlalomoznak közöttük, az már mindenki bátorságára és kedvére van bízva.

Mint a legtöbb DIÁ-s programom, most is saját bőrünkön tapasztalhattuk meg (zárójelben jegyzem csak meg a rettegett szót, a módszertant), milyen részese lenni a DemoLabnak. Közösen ötleteltünk a globalizáció témában, és miután cifrábbnál cifrább szavak kerültek fel a táblára, mindenki választott egyet, és párosával a két szóval kapcsolatban (álljanak azok teljesen távol egymástól, vagy legyenek éppen egymás ellentéte) konszenzusra kellett jutni. Talán ez tökéletesen illusztrálja, a program tanulságát: szabad gondolkodás mellett, demokratikus keretek között, különböző emberkékkel együtt dolgozni, és létrehozni közösen valamit, tanulni egymástól.

Sajnos, mint mindig, szorított minket az idő, pedig naphosszat beszélgettünk volna arról, hogyan is „tálaljuk” ezt a programot az iskolának, vagy milyen volt benne lenni, anno, most és milyen is legyen a jövő (ha már az utópia a téma). A két nap végére a legtöbb post-it kívánság és elvárás beteljesült, és feltöltődve, tettvággyal tele hagytuk el (egy sapka és kabát mellett) a Muzikumot.

 

 

 

 

 

 

 

2018-11-20T08:20:36+00:00