DemoLabrador

Karinthy Frigyes Gimnázium,

Budapest

DemoLabrabor
Az AlTerre kiadványtól a Labirintusig

Kutató- és alkotómunkájukkal arra koncentráltak, hogy megtalálják, milyen, a jelenben követendő személyes magatartás-minták és közösségi stratégiák vezethetnek el oda, hogy bolygónkon még a saját életünkben ne a tragikus kimenetelű, disztópikus forgatókönyvek valósuljanak meg.

Az utópia/disztópia kapcsán elindult beszélgetés során már a kezdetektől egyértelműen kirajzolódott a környezetszennyezés és a természet iránt érzett erős aggodalom. A diákok megosztották egymással a környezet jelenlegi kritikus helyzetével kapcsolatos kutatási eredményeiket és nyilvánvalóvá vált, hogy az utópia kontextusában ezzel a témával szeretnének foglalkozni. Az antropocén, egy nem hivatalos földtörténeti korszak lett a közös gondolkodást összetartó fogalom, mely elnevezés arra utal, hogy az emberi tevékenység hatása a bolygó ökoszisztémájában földtörténeti léptékekben mérhető változásokat okozott. A foglalkozásokon azt vizsgálta a csoport, hogy milyen egyéni lehetőségek és stratégiák állnak rendelkezésre a disztópikus forgatókönyvek megelőzésére, illetve azt, hogy a kortárs művészet eszköztárát hogyan lehet felhasználni ezen stratégiák a népszerűsítésére. A félév során a művészeti aktivizmus különféle formáit tanulmányozták elméletben és gyakorlatban, részt vettek a témához kapcsolódó rendezvényeken, és egy, a vásárlói tudatosságot aktivizáló, műanyagellenes flashmobon. Munkájuk első eredményét, a 40 oldalas “AlTerre” című kiadványt a DemoLab 2018-as hollókői táborában készítették el, melynek felvetéseit a záróesemény  keretében is látható performanszban foglaltuk össze.  Az aktivista kiadvány induló cikkében két neves holland művész, Maja és Reuben Fowkes, az Antropocén szakértői vetnek fel érdekes kérdéseket,

A második év során témánkat kiterjesztettük, és a közösségformálás lehetőségeire fordították a figyelmünket, mivel úgy láttuk az egyéni felelősségvállalás nem oldhatja meg a bolygószintű válságot. Azokat a közösségeket kezdték vizsgálni, amelyek nagy hatással lehetnek az emberek identitásának a kialakulására, és amelyek mentén akár törésvonalak is nyílhatnak a társadalmon belül. A tagok személyes alapállása, érdeklődése, kötődése jelölte ki vzsgálat alá, szerintük meghatározó közössége. Górcső alá került néhány, az egész társadalomra hatást gyakorló formáció: a vallások, az egyeduralomra törő politikai csoportok, a nemzeti karaktert hangsúlyozó identitások vizsgálata, valamint a család, az iskola és a digitális forradalom társadalmi hatása. Ezek elemzésével  lehetőség nyílt az identitás- és közösségformáló mechanizmusok megismerésére, így reflektáltabb viszonyba kerültünk saját csoport-hovatartozásaikkal is. A megszerzett tudás kiindulópontot képezett ahhoz, hogy körvonalazódjon, milyen hatékony – talán utópisztikusnak tűnő – közösségek adhatnak választ a jelen és a jövő kihívásaira. Az éves kutatómunkát összefoglaló közös mű egy archaikus életút-szimbólumban, egy interaktív installáció formájában, a Labirintusban testesült meg. A művek leírásából és a kutatás dokumentációjából Székfoglaló címmel izgalmas kiadvány is készült.

Tagok:

Lutz Boglárka, Yesilöz Arife, Parrag Enikő, Sipos Szofi, Nagy Lili, Horváth Hanna, Orbán Nóra, Nagy Flóra, Molnár Kincső, Molnár Csenge, Gherdán Johanna, Czigány Dorottya, Farkas Eszter, Gombás András, Kercsó Balázs, Siem Viktória, Zsíros Natália

MŰHELYVEZETŐK