Vésett napló

Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium,

Budapest


Közös gondolkodás, közös alkotás – nyitott műhely a Kisképzőben

Az Utópia hívószóból kiindulva a műhelyben az iskolai mindennapok informális kommunikációs felületét, a padfirkákat, padvéséseket vettük kiinduló pontnak. Ezeket gyűjtöttük, dokumentáltuk és ezekből rajzolódott ki egy önkifejezési és információs csatorna, amely időn és téren átível, közösséget formál. A talált üzenetek és aktuális benyomások megosztására alakult ki a közös vizuális jegyzetkészítés gyakorlata, és ezek a nagyméretű festett tablók lettek a kiindulópontjai annak a két festménynek, amelyet a nyersanyag előkészítéstől az installálásig közösen készítettünk. A műhely nyitott volt minden érdeklődő számára, és bárki, bármely ponton be tudott kapcsolódni, és hozzá tudott tenni a készülő alkotáshoz. A mű a 2018-as hollókői DemoLab táborban nyerte el végső formáját, ennek megfogalmazásához közös dramatikus képélmény játékra invitáltuk a többi csoport részvevőit. Így öltött testet a készülő installáció nagy, együttes élménye, ami a tábor, illetve nyaralás, mint utópia gondolatát járta körül. A festményekből egy fantasztikus sátor installáció épült a hollókői szabad térben, míg a rizográf technikával izgalmas képeslapok készültek, melyeket a falusi postán fel is lehetett adni az utolsó napon, hogy vigyék a tábori utópia hírét.

Tagok:

Hegymegi Eszter, Kemecsei Maja, Kiss Botond, Kovács Zorica, Köte Tamás, Mészáros Anna, Molnár Csaba, Remetei-Filep Eperke, Salgó-Nemes Rebeka, Szacsvay Zsuzsi, Szászvárosi Virág, Tóth Lili

 

 

MŰHELYVEZETŐK

Somogyi Laura és Wolf Eszter: művésztanárok és festők. Tuu133 néven létrehozták alkotói társulásukat, hogy a festészeti gyakorlatukba integrálhassák a közösségi-részvételi aktivitásukat, tanítási gyakorlatukat és minden más, folyamat alapú művészeti tevékenységüket. Együttműködésük egyszerre képzőművészeti alkotófolyamat, együtt gondolkodás, megélés, és ennek megosztása, mások számára is elérhetővé tétele. A percepciós keret a Tuu133 minden tevékenysége esetében a Festmény. Abban hisznek, hogy a Festménynek van egy olyan természetes funkciója, amely mindenki számára érthető és elérhető, hasonlóan a tetováláshoz és a barlangrajzhoz. Kollektív programjaikkal hidat teremtenek az egymástól társadalmilag vagy földrajzilag látszólag távoli közösségek között. Gyakorlatuk esszenciája a szabad, demokratikus, erőszakmentes együttműködés. Fő céljuk, hogy olyan megengedő közeget teremtsenek, amely támogatja a valódi találkozásokat ember és ember közt, dramatikus játék, közös alkotás formájában, ahol a fő kifejező eszköz a test a térben.

2019-10-02T16:28:58+00:00