VMG – Volt Mindig Gondolat

Vörösmarty Mihály Gimnázium,

Érd

Közösségi tér

elmeháború, spontaneitás, tábor, társadalom, felvilágosodás, sültkrumpli, idő, képzelet, társalgás, szavazás, alkotás, kalandok, jövőkép, történelem, közösség, eredmény, egység, felszabadultság, nevetés, utópia, művészet, nem tudom, öröm, szavazás, szabadság, barátok, kivándorlás, gondolkodás, döntés, beszélgetés, élet, történés, gumicukor, határok, igen, együtt, gondolat, gondolkodás, látóhatár, disztópia, csütörtök, könyvtár, vita, szeretem, csapat, mindenki, új, volt.

Ezt a szófelhőt a diákcsapat közösen gereblyézte össze és a teljességgel jellemzi a műhely hangulatát, kamaszos hevületét, ahogy belevetette magát az éves munkába. A műhely diákjai számára nagy hiányérzetet jelent, hogy noha városuk Pest megye legnagyobb települése, nagyon hiányzik  a település szövetéből egy olyan közösségi hely, amely az ott élő, kortárs fiatalok számára kulturális találkozási pont, jó programokkal, elmélyült beszélgetésekkel, szórakozási lehetőségekkel. A csapat célul tűzte ki, hogy idén kidolgozzák, mi kell ahhoz, hogy ez nagyszabású vállalkozás létrejöjjön. Elöljáróban készítettek a városban egy on-line felmérést, ennek eredményeként nagyon sok támogatást, segítséget kaptak, többek között a helyi önkormányzattól és civilektől egyaránt.

Amikor elkezdtük a „munkát” azt vettük észre, hogy együtt lenni szeretünk a legjobban, közösségben lenni, kötetlenül beszélgetni, vitatkozni, alkotni. Ezért kezdtünk el közösségben gondolkodni, és ekkor rögtön szembesültünk azzal a problémával, hogy a közösség egyik alapszükséglete, a közösségi tér hiányzik számunkra. Kell egy hely, ahol mi, fiatalok – és itt elsősorban saját környezetünkre gondoltunk, Érdre – összejöhetünk, leülhetünk beszélgetni, alkotni. Megérezhetjük, hogy együtt lenni jó és ezt megoszthatjuk másokkal is.

Célunk az lett, hogy ezt a közösségi teret létrehozzuk. Elsőre adott lett volna a gimnáziumunk épületében gondolkodni, hiszen szinte egyértelmű, hogy a középiskolának nemcsak oktatási tantermekből és folyosókból álló egyhangú térnek kellene lennie, hanem friss, fiatalos kulturális és közösségi színfoltnak is. Ehelyett inkább a stressz, a korlátozás és a ránk kényszerített kötelezettségek frusztrációját testesítik meg az oktatási intézmények.  Olyan közösségi teret álmodtunk meg, ami mozgalmas gyűjtőhelye is lehetne a város szövetének: diákmozgalmak bölcsője, koncertek, műhelyek, különböző életkorú, életvilágú, szakmájú fiatalok találkozási pontja.  Kreatív multifunkcionális teret szeretnénk létrehozni. Azt gondoljuk, hogy a városnak és a benne élő fiataloknak szüksége van egy „agora”-ra, ahol társaloghatunk, vitatkozhatunk, tanulhatunk egymástól.  Munkánk tehát erre koncentrál, egy fizikai tér létrehozására, ahol számít, hogy mi, fiatalok, mit akarunk. Egy teret, ahol együtt lehetünk és megteremthetjük  egy olyan közösség alapjait, mely később fejlődhet tovább, elősegítve tágabb közegünk erősebb kohézióját. 

Az Utópia Áruházban ennek a munkának az eredményét, a közösségi tér üzleti tervét, portfólióját ismertetjük. Emellett egy olyan kiadványunkat is bemutatjuk, amely a mi kis közösségünket hozza közelebb a látogatóhoz. Azt gondoltuk, hogy gyakran megkérdőjelezhető a tananyag fontossága, ezért létrehoztunk egy „tankönyvet”, ami rólunk szól, nem csak magunknak, mindenkinek. Játék a valósággal, lélektannal és a mesék világával. Számunkra fontos, hogy megismerjük egymást és ezzel együtt önmagunkat, megmutassuk kik vagyunk, mi számunkra a fontos. Talán ez néha többet jelent mint egy másodfokú egyenlet megoldókulcsa…

Tagok:

Babits Bence, Ferenczi Dóra, Gergely Mátyás, Horváth Csaba, Kemény Balázs, Kovács Petra, Krisneider Gergő, Krisneider Zsófia, Nagy-Varjas Balázs, Papp Dominik, Podmaniczky Réka, Szabó Kata, Szabó Krisztina, Szászfai Lőrinc, Székács Rebeka, Tóth Viola, Varga Dorina

MŰHELYVEZETŐK